A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss, 18–79 éves magyarok körében végzett reprezentatív felmérésből[1] kiderül, hogy a lakosság véleménye többnyire inkább semleges, de a negatív értékelések meghaladják a pozitívakat, aminek hátterében információhiány, bizalmatlanság és generációs eltérések állnak.

Mindez összhangban áll nemzetközi trendekkel, hiszen a világ több országában is nőtt a bizonytalanság a média minőségével kapcsolatban, különösen az új technológiák terjedésének fényében. A mesterséges intelligencia által készített tartalmaktól való félelem erősebben jelentkezik azokban az országokban, ahol egyébként is magasabb az intézményi bizalmatlanság.

Az MI megítélésének háttere

A kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság legnagyobb része semlegesen viszonyul a mesterséges intelligencia médiában történő megjelenéséhez. Ez egyrészt annak tudható be, hogy kevesen rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy magabiztos véleményt alkossanak, másrészt annak is, hogy a felismert pozitív és negatív hatások kiegyenlítik egymást a válaszadók megítélésében. Mindemellett a semleges állásponton túl a negatív értékelések vannak túlsúlyban; a válaszadók 34%-a tart a mesterséges intelligencia szerepvállalásától a médiában, míg 29%-a inkább pozitívan ítéli meg.

A kutatók hipotézise, miszerint a pozitív hatásokat leginkább a tartalomkészítők tapasztalják – hiszen a minőségi médiatartalom fogyasztójának sokszor nem is tűnik fel a mesterséges intelligencia jelenléte –, szintén beigazolódni látszik. Mindeközben a hibás vagy félresikerült mesterséges intelligencia-alapú tartalmak könnyebben megragadják az emberek figyelmét, növelve a technológiával kapcsolatos negatív érzéseket.

Egy elemzés szerint a médiafogyasztók világszerte egyre érzékenyebbek a tartalom eredetiségére, különösen a deepfake technológiák és generatív mesterséges intelligencia-eszközök elterjedésével. Sokan attól tartanak, hogy a manipulált képek és videók elárasztják a digitális teret, és ez a hitelesség általános csökkenéséhez vezethet.

Demográfiai különbségek

A nemek között nem figyelhető meg számottevő különbség a mesterséges intelligencia médiabeli szerepének megítélésében, bár a férfiak technológia iránti általános nyitottságát előzetesen pozitívabb attitűddel társították a kutatók. Ezzel szemben minden más demográfiai jellemző lényeges eltérést mutatott.

Életkor szerint minél fiatalabb valaki, annál valószínűbben lát pozitívumot a mesterséges intelligencia használatában. A diákok kifejezetten optimisták, a nyugdíjasok pedig inkább negatívan viszonyulnak a technológiához.

Iskolázottság tekintetében érdekes módon a kevésbé iskolázottak pozitívabban értékelik a mesterséges intelligenciét, mint képzettebb társaik, településtípus szerint pedig a fővárosiak a legkritikusabbak, míg a kisebb városokban és falvakban élők hajlamosabbak a pozitív megítélésre. Az iskolázottság és a településtípus nagyban összefüggenek, illetve az is megállapítható, hogy a magasabb iskolázottságú társadalmi réteg általánosságban kritikusabb megítéléssel rendelkezik minden területen.

Miben látják az emberek a pozitívumokat, és mi miatt aggódnak?

A pozitívumok között a válaszadók elsősorban a tartalomgyártók munkaterheinek csökkentését látják (26%), azonban már jóval kevesebben gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia megbízhatóbb vagy minőségibb tartalmakat eredményezhet, mint maga az ember. 36% semmilyen pozitívumot nem tudott társítani a technológia médiabeli megjelenésével.

A negatívumok listáját toronymagasan vezető probléma az álhírek előállításának és terjesztésének veszélye: a válaszadók 43%-a említette ezt aggályként. Második helyen a tartalmi egyediség és stílus elvesztésétől való félelem áll, a harmadik vezető félelem pedig a tartalomkészítők munkájának megszűnése. Ebből látszik, hogy a magyarok számára fontosabb az emberi tényező elvesztése, mint a munkaidő-csökkenésből fakadó előnyök. Érdekes módon a tartalom általános minőségének romlását csak a válaszadók 19%-a tartja reális veszélynek, az emberek inkább a valóságtól eltávolodó, széles körben elérhető, de félrevezető információktól félnek.

Információhiány, önbizalom és a médiafogyasztás gyakorisága

Azok, akik saját bevallásuk szerint könnyen képesek megítélni egy hírről, hogy az hiteles-e, nagyobb bizalmat tanúsítanak a mesterséges intelligencia iránt, míg akik bizonytalanabbak ebben, azok a mesterséges intelligenciát is inkább veszélyforrásnak tekintik. Azonban sem a médiafogyasztás gyakorisága, sem az eltöltött idő mennyisége nincs jelentős hatással az véleményalkotásra a kutatás szerint.

Az információhiány mindkét oldalon jelen van: a semlegesen nyilatkozók gyakran azért nem tudtak pozitív vagy negatív véleményt alkotni, mert nem rendelkeznek megfelelő ismerettel a technológiáról és annak következményeiről.

Nagyszabású európai felmérések is megerősítik, hogy a lakosság jelentős része nem érzi magát felkészültnek a digitális média átláthatóságának megítélésére, tehát az információhiány és az oktatás hiánya a digitális tudatosság terén szinte minden országban kritikus problémát jelent.

Mit vonhatunk le a kutatásból?

Összességében a kutatás eredményei visszaigazolják, hogy a mesterséges intelligencia médiában történő terjedése kapcsán a magyar felnőttek többsége bizonytalan vagy inkább tartózkodó: a pozitívumokat csak kevesen, a negatívumokat jóval többen látják. Figyelemreméltó az is, hogy a saját magukban bízó médiafogyasztók nyitottabbak a mesterséges intelligencia iránt, a szkeptikus és zárkózott társadalmi csoportok viszont újabb veszélyt látnak benne.

[1] https://nmhh.hu/cikk/251348/Mediatudatossag_es_a_mediaba_vetett_bizalom#4.2._Eredm%C3%A9nyek