A szakmai napon 11 szakember tartott előadást többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, az E.ON, a Magyar Telekom és a Waberer's International Nyrt. képviseletében. A konferencia célja az volt, hogy párbeszédet indítson a szakértők, a döntéshozók és a nagyközönség között a zöld átállás kihívásairól és lehetőségeiről.

A fóti Élhető Jövő Park, mint működő energetikai demonstrációs helyszín

A konferenciát megnyitó Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke kiemelte, hogy a fóti Lovasterápiás és Oktató Központ területén működő Élhető Jövő Park jó példája annak, hogyan lehet a megújuló energiaforrásokat és az innovatív energetikai megoldásokat a gyakorlatban is alkalmazni. A park energiaellátásának jelentős részét saját rendszerei biztosítják. Az innovációs projektben az E.ON és a Gyermekmentő Szolgálat mellett csaknem két évtizede a BME és az Óbudai Egyetem is részt vesz.

Prof. Dr. Kádár Péter, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára a régebbi napelemes rendszerek új vizsgálati lehetőségeiről beszélt. Az előadás egyik gyakorlati üzenete a termokamerás vizsgálatok jelentősége volt.

Az előadások egyik fontos témája az volt, hogy a megújuló energiaforrások térnyerésével nemcsak az számít, mennyi energiát fogyasztunk, hanem az is, mikor. Dr. Mayer Martin János, a BME egyetemi docense kilenc magyar háztartás fogyasztási profilját vizsgálta, és arra mutatott rá, hogy azonos éves energiafogyasztás mellett is jelentős különbség lehet egy teljesen megújuló alapú energiaellátás költségében. A fogyasztás időbeli áthelyezése, az energiatárolás és az energiaközösségek ezért egyre fontosabb szerepet kaphatnak.

Energiatárolás

Több előadás foglalkozott azzal, hogyan lehet a változó termelésű megújuló energiaforrásokat az elektromos hálózatban hatékonyabban kezelni. Dr. habil. Conka Zsolt, az Óbudai Egyetem intézetigazgatója a V2X technológiák lehetőségeit és a V4Grid projektet mutatta be, amelyben a visegrádi országok szakemberei vizsgálják, milyen feltételek mellett lehet a járművek akkumulátorait az energiarendszer rugalmasságának növelésére használni.

Racsek Dániel, a GNX Engineering ügyvezetője az energiatárolás komplex megközelítéséről beszélt. Kiemelte, hogy a megfelelő tárolási megoldás kiválasztásánál nem elegendő a technológiát önmagában vizsgálni, azt az adott vállalkozás üzleti céljaihoz és a várható piaci környezethez kell igazítani.

A GNX Engineering másik ügyvezetője, Varga Bence a hazai szélenergia fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást.

Palotai Péter, az E.ON innovációs szakértője hangsúlyozta: a jövő energiarendszerében nemcsak az lesz kérdés, hogyan tároljuk az energiát, hanem az is, hogyan tudjuk azt megfelelő időben és megfelelő helyen felhasználni.

Erdélyi Barna, a Waberer's International Nyrt. vezérigazgató-helyettese a közúti fuvarozásban alkalmazott alternatív hajtásláncokról, többek között az elektromos, LNG- és HVO100-alapú megoldások gyakorlati tapasztalatairól számolt be.

Megújuló energia és digitalizáció

Juhász Kristóf Péter, a BME doktorandusza a megújuló energiaforrásokat is alkalmazó mikrogrid-rendszerek dinamikus viselkedését mutatta be. A fóti Élhető Jövő Park a kutatások gyakorlati validációjában is szerepet kaphat.

Az energetikai digitalizációról Topa Gábor, a Magyar Telekom Smart Solutions Consultant Expertje beszélt. Előadásában többek között az akkumulátoros energiatárolás, a digitális ikrek és az okoshálózatok szerepét mutatta be az energiafelhasználás optimalizálásában.

A konferencia további előadásai az elöregedő napelemes rendszerek vizsgálatával, az energiarendszerek rugalmasságával, valamint a szennyvízhő épületenergetikai hasznosításának lehetőségeivel foglalkoztak.

A program végén a résztvevők bejárhatták az Élhető Jövő Parkot, ahol az E.ON munkatársai, Wágner József és Tóth András mutatták be a helyszínen működő energetikai rendszereket és környezetbarát technológiai megoldásokat.

Fotó: NGYSZ/Lugosi Ali