A X. Gyermek- és Ifjúsági Parlamenten a gyerekek az illetékes kormánytagokat személyesen interpellálhatták, a kapott válaszokat pedig a házszabály szerint szavazásra bocsátották.
Rendhagyó nap volt az Országházban 2024. november 19-én: a Felsőházi terembe 300 gyerek érkezett Magyarország minden pontjáról és a határon túlról is, összesen 66 településről. Az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Gyermekjogok Világnapja alkalmából előzőleg pályázatot hirdetett 8-18 év közötti gyerekek, fiatalok részére „Milyen kérdést intéznék a miniszterekhez, ha képviselő lennék?” címmel. A legjobb pályázatot beküldők kaptak meghívást a X. Gyermek- és Ifjúsági Parlament rendezvényére. A diákok az illetékes kormánytagokat személyesen interpellálhatták, a kapott válaszokat pedig a házszabály szerint szavazásra bocsátották.
62 magyarországi településről, többek között Zánkáról, Gyomaendrődről, Taktaharkányból, Vácszentlászlóról, illetve a határon túlról, Székelyföldről, Csángóföldről, a Vajdaságból és a Partiumból érkeztek gyerekek az Országházba november 19-én. Utazási és étkezési költségeiket az Országgyűlés vállalta át. A diákokat a rendezvény házigazdája, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület elnöke, valamint Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke fogadta.
A gyerekek egy kiadós ebéd elfogyasztása után tehették fel kérdéseiket, melyek főleg a környezetvédelem, a munkanélküliség, az oktatási programok, a különféle fejlesztések és a sport témaköreit érintették. Az egyik legkomolyabb és legnagyobb vitát kiváltó kérdést Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára kapta: Mikor lehet újra telefont használni az iskolákban? Czepek Gábortól, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettesétől azt szerették volna megtudni, Magyarország hogyan tudná megteremteni, hogy energiaforrások tekintetében leváljon a környező országokról.
Kutnyánszky Zsoltot, a Honvédelmi Minisztérium védelmi stratégiáért és humánpolitikáért felelős államtitkárát arról faggatták, milyen támogatásra számíthatnak a küzdősport-egyesületek a jövőben. Arra a kérdésre, hogy miért nincs több munkahely az Ormánságban? dr. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára válaszolt. Dr. Kerékgyártó Jánost, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkárát egyebek mellett arról interpellálták, vannak-e tervek a vonatközlekedés sűrűbbé tételére Szabadka és Szeged között.
A Csángóföldről érkező gyerekek Járai Zsigmondtól, a csángó-magyar együttműködés feladatainak koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízottól megkérdezték, hogy hagyományőrző csoportjaik számára lenne-e lehetőség bemutatkozni a Magyarország külképviseletein szervezett különböző programokon, hisz nagyon fontosnak tartják, hogy úgy a Kárpát-medencében, mint a nagyvilágban megismerjék a gazdag csángómagyar kultúrát. A miniszterelnök főtanácsadójától, Nyitrai Zsolttól pedig arról érdeklődtek, hogyan képzeli el hazánkat 20 év múlva, illetve arról, lehetséges-e, hogy Budapest olimpiát rendezzen az elkövetkező 20 évben.
Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt. Ez azóta a Gyermekjogok Világnapja. A rendezvénnyel a szervezők szeretnék felhívni a figyelmet a gyermekek jogainak védelmére, és arra, hogy a jövőben ők is beleszólhatnak az országot foglalkoztató fontos kérdésekbe, és így változtathatnak a jövőjükön.
Fotók: Gordon Eszter.